Neked senki nem mondta, hogy az élet ilyen kacifántos lesz a húszas éveidben? Akkor majd én...

Életkezdési Válság

2 éve Angliában, tapasztalatok az elején és most

2019. december 03. - reginaszentgroti

Amikor először kezdtünk az Angliába való költözésről gondolkodni, már mindkettőnknek nagyon elege volt az otthoni munkahelyéből, így nem kellett sokat gondolkozni. Tudtam, hogy nem lesz könnyű elszakadni otthonról, mert elég szoros családi-baráti kapcsolatok fűződnek haza, de éreztem, hogy meg kell próbálni.

Először Burton-on-Trentbe vezetett az út, onnan mégis elég hamar tovább álltunk, mert az apró gyárváros hangulata közel sem volt magával ragadó. Szerencsésen rátaláltunk Nottinghamre, és még ennél is nagyobb mázlink volt, hogy a barátom unokatesójánál felszabadult egy nagyon jó szoba. Egyszóval, nagyjából két éve, minden adott volt egy boldog kezdethez.

Mielőtt kijöttem azt gondoltam itt valójában könnyebb lehet az élet, az összes nyugati előnynek köszönhetően. Ezt még mindig tartom is, mert sokkal egyszerűbbek a játékszabályok, és az ember egy viszonylag alap melóval is el tud boldogulni, úgy hogy havi egypárszor még étterembe is eljut, és a nyaraláson se kell sokat törni a fejét. Azért, hogy ne tévesszek meg senkit, itt sincs kolbászból a kerítés. Plusz, azért mert én így gondolkozom valamiről, nem feltétlen az az egyetlen igazság a földön.

De térjünk is a lényegre!

Munkakeresés

Kezdjük a pozitívumokkal. Nagyon tetszik, hogy a legtöbb állásnál be van jelölve, hogy mennyit lehet keresni, ezzel óriási stresszet véve le az álláskeresőkről. Sokkal tisztábbnak tartom, és sok fejfájástól kímél meg. Viszonylag reszponzívak a munkaadók, hamar értesül róla valaki, ha visszautasították, vagy felvették.

Nagyon nagy negatívum számomra, hogy mivel rögtön diploma után jöttem ki, kevés igazi tapasztalattal rendelkeztem, és az olyan számukra, mintha nem is létezne. Sokkal nagyobb a verseny, ezért nagyon nehéz olyan munkát találni, ami tényleg úgymond a "szakterületem", vagy ami érdekelne is. Egész eddig ez nem is nagyon sikerült, és ezért kellett tennem egy jó nagy kanyart a vendéglátás felé. Az elején ezt nem is bántam, sokkal egyszerűbb beleszokni egy nyelvbe, ha azt minden nap használnod kell. Viszont nem gondoltam, hogy két év múlva is hasonló munka körben fogok tevékenykedni, és hogy ebből milyen nehéz kiszakadni. Viszont egyenlőre úgy néz ki, ez nem megy, és több ismerősöm is hasonló tapasztalatokkal rendelkezik. Nagyon könnyű beskatulyázódni, ha pályakezdő vagy.

Emberek

Alapvetően szerintem jó dolog, hogy az angolok sokkal nyitottabbak, és ha egy boltba bemész, akkor kedvesen közelítenek meg. De abszolút igaz, amit mondanak róluk, hogy nagyon kétarcúak, és bájos csevegések mögött sokszor nagyon nehéz kihámozni, amit tényleg gondolnak. Ha mégis sikerül megtörni a jeget akkor jól látszik, hogy pont olyan szorongó, bizonytalan emberek, mint mi.

Az én tapasztalataim alapján az egy kicsit félrevezető, hogy Angliában alig van angol. Főleg kisvárosokban, mint Nottingham, azért akad bőven, és ők is ugyanúgy elvállalják a rosszabb munkákat is, csak mondjuk kisebb százalékban, mint a bevándorlók.

Persze, nagyon sok nemzet képviselteti magát, viszont ez kifejezetten érdekes, mert sok olyan embert ismertem meg, akikkel amúgy nem találkoztam volna.

Egy nagyon nagy mínusz pont nálam, hogy mindig üvöltenek. Számukra nem létezik átbeszélhetetlen távolság. Ehhez még két év után, sem tudok hozzászokni, főleg mikor velem próbál valaki távbeszélgetést kezdeményezni.

Környezet/időjárás

Angliában nagyon sok szép látni való van, és ha az idő engedi, akkor az emberek szeretnek is menni ide-oda. Mégis sokszor van az, hogy pont mindig azon a napon szakad le az ég, mikor egy szuper programot terveztél be, és akkor viszont marad az otthon ülés, legalábbis számunkra. Egy kocsi sokat javíthat a helyzeten, és nagyban megkönnyítheti az életet. Fun fact: az eső rendszeresen meglepi az angolokat, sokszor majdnem, hogy megáll az élet körülöttünk, elromlanak a villamosok, a buszok nem közlekednek tovább. 

Árak/Vásárlás

Az az érzés még intenzíven él bennem, mikor megérkeztünk és először mentünk az Asda-ba, ahol csak álltunk tátott szájjal és gyönyörködtünk a színes kínálatban. Itt tényleg annyiféle dolog van, hogy nagyon nehéz nem megtalálni, amit szeretnél. Ráadásul az alternatív (tej-,hús,gluténmentes ) dolgok sincsenek elérhetetlen árakon.

Ha már az árakról beszélünk, az a jó hírem van, hogy Anglia egyáltalán nem drága. Sőt néha, még olcsóbbnak találom, mint Magyarországot. Remek, igazi akciókat ki lehet fogni és ha ügyes az ember, tényleg nagyon olcsón kijön. Úgy, hogy közben egyáltalán semmit nem kell nélkülöznie!

Összességében szerintem nagyon sok jó dolog van ebben az országban, és ha az embernek nincs honvágya, és képes asszimilálódni, megtalálhatja a helyét egész könnyedén. Persze, ehhez kell egy nagy adag nyitottság, és nem bezárkózni a szobába.

Én nem találtam meg a második otthonomat itt, mert sok olyan dolog van, ami egyszerűen nem tetszik, vagy távol áll tőlem. Viszont ez abszolút személyiség kérdése, és ezt sosem tudhatja az ember előre, míg nem vág bele. Sok mindent kaptunk ettől az országtól és olyan álmaink váltak valóra, amit nagyon mélyen dédelgettünk. Éppen ezért gondolom úgy, hogy nem Angliával van baj, hanem vannak helyek, ahová egyszerűen csak nem illünk. 

A bejegyzés trackback címe:

https://reginaszentgroti.blog.hu/api/trackback/id/tr3215336030

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.