Mikor 2018-ban véglegesen lefoglaltuk őszi nyaralásukat, nem hittem el, hogy ez a valóság. Még jó ideig "hergeltük" egymást, hogy te jó ég már csak fél év, három hónap, egy hónap, egy hét van hátra az utazásig... Hihetetlen volt, mert Amerika már oly régen rajta volt a bakancslistán, de nem gondoltam volna, hogy valaha is olyan szerencsés leszek, hogy tényleg eljutok oda. Vagy nem ennyire "korán" legalábbis...

Aztán úgy hozta az élet, hogy kétszer is megtettük a nagy utat, átszeltük az óceánt és meglátogattuk a helyet, ahová legszívesebben születtem volna. 

( Persze lehet vitatkozni, hogy rossz az egészségügy, politika, az amerikaiak hülyék stb...de a szerelem nem hallgat ilyen racionális érvekre.)

Már pedig, Amerika a nagy szerelem. Akárhányszor odarepültünk mosoly ült ki az arcomra, amikor vissza kellett jönni pedig sírtam.

Na, de csapjunk bele a lecsóba, és lássuk először milyen volt az angyalok városa!

Los Angeles - ahol 3.5 napot töltöttünk.

Ez volt az első amerikai város, ahol valaha jártunk, és California meleg napsugarai, tágas autóútjai, a nagy beach házak magukkal ragadtak egyből. Eleve a meleg éghajlatú helyeknek különös hatása van rám, mert rögtön feltölt, de ez ráadásul a filmezés, csillogás városa... Az egyik Uber sofőrünk is azt mondta egyébként, hogy azért imád itt élni, mert olyan, mintha minden nap nyaralna. Na, de ne rohanunk ennyire előre!

A reptérre való megérkezésnél az első és legszembetűnőbb az volt, hogy minden ki van írva spanyolul is, illetve rengeteg mexikói (vagy annak tűnő ember volt). Ez meglepett, persze a filmekben mindig vannak spanyol ajkúak is, még maga az ország is ugye a sokszínűségéről híres, mégis érdekes volt ezzel szembesülni.

Mivel utazási irodánál foglaltuk le az utat, így hotelben szálltunk meg, ami dowtown LA-ben volt. Jól nézett ki, viszont mivel csak aludni jártunk ide tök mindegy volt ez. Egyébként az iroda által nekünk olcsóbban jött ki így egészében, mint ha magunk szerveztük volna.

Maga a város óriási, mi uberrel vagy lyfttel mentünk mindenhová. Aki szívesen vezet, annak az autóbérlés is jó opció lehet, viszont nekünk mindig kifejezetten jól esett az a húsz-harminc perc a kocsiban regenerálódni. Szóval ezt szerintem mindenkinek magának kell mérlegelnie, hogy költség/kényelem szempontjából mi fér bele.

Mi vettünk három napos Los Angeles passt, úgyhogy próbáltunk abból minél több lehetőséget kiaknázni. Nekünk megérte, mert tényleg kihasználtuk, és őszintén sokkal egyszerűbb volt, mint megnézegetni mindent, lefoglalni, utána járni egyénileg. Így pikk pakk megvolt, szóval ezzel egy fejfájást megspóroltunk!

Rögtön az első este elmentünk a Santa Monica beachre. Mivel imádjuk a vidámparkos dolgokat, természetesen nem hagyhattuk ki a pier által nyújtott szórakozási lehetőségeket. Nem egy nagy bumm, van óriás kerék, innen szép látvány nyílik az egészre, egy hullámvasút, és még vagy két ilyen mutatvány. Jó móka, de nem fog tőle elájulni az ember. A Santa Monica beachre sokan mondják egyébként, hogy rettenetesen tömve van, és mi is bele futottunk ebbe egyszer, szóval ügyesen kell kiválasztani az időpontot:)

Második nap elmentünk a Universal studiosba, ahová már korán reggel kell menni, még akár nyitás előtt. Tök jó volt keringeni az üres parkban. Ennek a helynek az érdekessége, hogy ez nagyjából egy vidámpark és egy működő stúdió is egy időben. Nem olcsó azt hozzáteszem, sőt mi megvettük a priority pass-t is, ami még drágább. De, és ez nagy de, nekem így volt élvezhető a nap. Így tudtuk kihasználni igazán azt, amit a park kínálni tud. Különben egész nap állhattunk volna sorban és ezt a stresszt kiakartuk hagyni. Ami viszont hülyeség volt, hogy mi az úgynevezett unlimited verziót vásároltuk meg. Ez azért abszolút haszontalan, mert a park olyan nagy, hogy örülsz, ha egyáltalán be tudod járni egy nap alatt, kevés az esélye annak, hogy többször fel akarsz/tudsz ülni valamire. Viszont, teljes szívemből ajánlom ezt a programot, nekem az egyik kedvencem volt!

Este felmentünk a Griffith Observatory-hoz, ami nekem nagy álmom volt, mert rengeteg filmnél szolgált ikonikus helyszínként. Viszont pont ebből kifolyólag, rengeteg forgatás van még mindig ott. Kétszer mentünk fel három nap alatt, és mindkétszer le volt zárva filmforgatás miatt. Bemenni így sajnos nem is lehetett, viszont a kilátás innen csodálatos.

Még ezen az estén megnéztük a hírességek sétányát, ami szerintem abszolút kihagyható program. Azt hittem, ez egy szép, takaros sétányon lesz, viszont inkább lepukkadt, és nem sok izgalmat nyújt.

Másnap reggel, egy újabb programot használtunk ki a bérletünkből, és ellátogattunk a OUE Skyspace LA-be. Ez, ha jól tudom a legmagasabb épület a városban, és tényleg gyönyörű kilátás van a legtetejéről. Nem rossz program, mi megittunk itt egy sört, és jó volt csak üldögélni a tetején, befogadni az egészet. Viszont, amiről ez az épület még híres, hogy egy üveg csúszdán le lehet csúszni egy emeletet, és kvázi lelátsz magad alá is. Ezt nem ajánlanám senkinek, mert gyorsabban vége van, mint hogy az ember fel tudná fogni.

Ez után ellátogattunk a Sony stúdióba is, ami szintén jó móka volt, főleg mivel én nagyon szeretem a filmeket. De, hogy ha valakinek nem áll ennyire közel a szakma a szívéhez, akkor szerintem ez egy kihagyható program. Ez nem olyan, mint a Universal. Itt konkrétan bejárod a különböző színpadokat, ahol forgatnak, elmesélnek háttér történeteket, viszont nincsen semmi olyan "extra élmény".

A délutánunk fennmaradó részét biciklizéssel, és a Venice parton való sétálgatással töltöttük. Nagyon nagy élmény végigbiciklizni ezen az útvonalon, főleg naplementekor. Nem is drága, ha jól emlékszem, bár nekünk benne volt a bérletünkben. :)

Az utolsó napot túrázással töltöttük, ugyanis fel akartunk menni a Hollywood táblához. Na, most, ez érdekesen sikerült, mert a google maps útvonalát követtük. Ami egy kb két és fél órás kemény, meredek, hegyi túraútvonalon keresztül vitt fel a Hollywood felirat mögé. Ez nagy csalódás volt, mert eleve tényleg izzasztó volt ez a hegymászás, illetve nem is mögé, hanem elé akartunk természetesen kerülni. Azért sejtettük, hogy valami nem stimmel, és hibáztunk, ezért lefelé menet okosabbak voltunk, és elkezdtünk embereket követni. Így találtunk rá a tényleges fotózkodási helyszínre, ahonnan a legtöbben lövik a képeket. Ahová egyébként egy kellemes, házak közti út vezet fel. :) Hát, mi megdolgoztunk érte!

Kaja szempontjából, mi főleg hamburgereket ettünk, nagyon nem is akartuk éttermezésre pazarolni se a pénzt, se az időt. Amerika amúgy is a gyorskajákról híres, úgyhogy mi adtunk rendesen az életérzésnek.  Ha igazán olcsó, eredeti burgerre vágytok, akkor mindenképpen térjetek be az In-and-out gyorsétterembe. Ez egy ikonikus helyszín, és ráadásul rettentően jó áron van.

Az egyik kajálda, ami inkább reggeliző, mégiscsak kiemelkedett, és csak úgy tudnám emlegetni, hogy földi paradicsom. Ez pedig az Ihop, ahol igazi, kiadós amerikai reggeliket lehet kapni. Isteni volt!

Plusz egy infó: valóban sok a hajléktalan, ez viszont személy szerint nem zavart annyira, nem volt semmilyen fennakadás emiatt.

Plusz még egy infó: minden uber sofőrünk rettenetesen beszédes, közlékeny és kedves volt. :)

Ha még több képet szeretnétek látni: https://www.instagram.com/eletkezdo/

Ha pedig facebookon szeretnétek követni:  https://www.facebook.com/eletkezdeivalsag